Thanks giving, Hálaadás, egy ünnep, amiről eddig csak annyit tudtam, hogy a barátok, a család együtt ünnepel, és nagyon szép a pulyka, amit egészben sütnek, oké, néha egy picit füstöl..
egy kivételével, amit az Egyesült Államok Elnöke választ ki, és ő tovább repülhet.
Egy régi vágyam vált valóra, hogy ma délután láthattam az első egészben sült pulykát, ami otthon valószínüleg nem fér bele a sütőbe.
Ennél azért egy picivel több ez az Ünnep, és nagyon hálás vagyok, hogy megismerhettem ennek a ünnepnek a történetét!
Épp egy kissebb csoportban ültünk, és egy nagyon kedves fekete nőt kérdeztem, hogy mit jelent számukra a Hálaadás ünnepe, és mi a története.
Régen, amikor az Európai bevándorlók megérkeztek Észak-Amerika földjére, az első télen nagy hideg volt, és az itt élő indiánok segítették őket élelemmel, tanították meg nekik a halázat a vadászat, a kukorica termesztés és... a nagy kedvenc: a juharszirup készítésének a titkát.
Ez utóbbi végtelen finom, és minden reggelinél ezt csorgatjuk a palacsintára, a csokibogyókon túl... Isteni :)
Visszatérve egy kicsit a történelemre, ez az ünnep az Amerikai identitás ünnepe, és nagyon érdekes, hogy itt az emberek reggel mosolyogva üdvözölnek az utcán, és örülnek, hogy Boldog Háladás Kívánhatnek!
Szóval a juharszirup... végre tudom a történetét a kedvenc ínyencségnek!
Egyébként pedig az időjárás az augusztus végi Francia Atlanti-óceáni időjárást idézi, napközben hétágra süt a nap, este egy picit lehül a levegő, de a lényeg, aminek mindenki örül, az égszinkék óceán és napsütés!
Szuper volt a strand, és a pulyka vacsi után azon gondolkoztam, milyen fontos,
hogy megálljunk egy pillanatra... nem csak, hogy észre vegyük mennyi minden szépség van az életünkben, de hogy ki is fejezzük a hálánkat a környezetünkben lévő szépségek, a kedves barátaink és családunk iránti szeretetünket!
Nagyon szépen köszönöm, hogy ilyen sokan írtok nekem, érdeklődtök, milyen itt az élet, hogy érzem magam, az idő eltolódás ellenére igyekszem írni nektek...
Köszönöm!
No comments:
Post a Comment